A költségvetési egyensúlyszemlélet kritikája

(egyen)súlytalanság

(egyen)súlytalanság

Jó írás másoktól: A németek szegényebbek lennének a spanyoloknál, olaszoknál, görögöknél?

Paul De Grauwe és Yuemei Ji 2013 április 16-i munkája

2020. október 07. - sadani

A németek tényleg szegényebbek lennének, mint a spanyolok, olaszok meg a görögök?

Are Germans really poorer than Spaniards, Italians and Greeks?

Paul De Grauwe, Yuemei Ji 16 April 2013

https://voxeu.org/article/are-germans-really-poorer-spaniards-italians-and-greeks

1. ábra A medián nettó háztartási vagyonok (1000 euró)median.pngForrás: EKB 2013

Az Európai Központi Bank (EKB) egy nemrégiben (2013-ban, megj: a fordító)) közzétett háztartási vagyon-felmérését egyes sajtótermékek úgy értelmezték, hogy szegény németeknek kell fizetniük Dél-Európa nehézségeiért. Írásunkban megpróbálunk eligazítást nyújtani a közzétett számok valódi jelentését illetően. Noha a “medián” német háztartás tényleg szegényebb a dél-európai társaikhoz képest, de maga Németország gazdagabb déli társainál. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a németek között, de a súlyos egyenlőtlenség problemtikája nem kapott kellő hangsúlyt a sajtóban. Ez a fajta diskurzus azt a nem egészen pontos érzetet keltheti a kevésbé tehetős németek körében, hogy a transzferek igazságtalanok.

Tovább

Mi húzta az inflációt valójában? Érdekes írás másoktól!

 

Itamar Drechsler, Alexi Savov, Philipp Schnabl 11 September 2020

Mi húzta az inflációt valójában? What really drives inflation?  - cikk fordítás


Jay Powell, a FED elnöke a Jackson Hole-i, közelmúltbeli beszédében lefektette a FED új monetáris politikai kereteit. Ennek értelmében a Fed tolerálhatja azt is, ha az infláció meghaladja a 2% -os célt annak érdekében, hogy a foglalkoztatás egy visszaesést követően újra emelkedjen. Ez az új keretezés eltérést jelent az 1970-es évek Nagy Inflációjának vélt bölcsességétől. A korábbi bölcsesség alapján a Fed-nek agresszíven kell reagálnia az emelkedő inflációra, különben hitelességének elvesztését kockáztatja és beindul az inflációs spirál. Az 1970-es évek "Nagy Inflációjával" kapcsolatos új kutatások megkérdőjelezik ezt a vélt bölcsességet, és új magyarázatot kínálnak arra, hogy mi vezérelte akkoriban az inflációt. A FED hitelessége helyett ez a magyarázat a pénzügyi intézmény komplexum egészének szerepére koncentrál, arra, hogy miként képesek a bankok, megtakarítás kezelők, stb. közvetíteni a központi monetáris politikát a gazdasági szereplők mind szélesebb körei felé. Ez az írás összehasonlítja az 1970-es éveket a jelenlegi környezettel, és segít annak megértésében, hogy miért nem kell tartani attól, hogy a Fed új keretrendszere begyorsuló inflációt vált ki.

Tovább

A koronavírus és a jegybankok negatív tőkéje

Orbánék 2,7%-os hiánycélja és a magyar kormányok piaci fundamentalizmusa

 

Valójában lenne pénz a koronavírus védekezés miatt keletkezett gazdasági károk enyhítésére is, és a borsodi térségben hátrányos helyzetben élőket is elláthatná egy gondoskodó kormány a digitális oktatásához szükséges információs technológiai eszközökkel, ha....ha a magyar kormányzatok nem lennének évtizedek óta amúgy is foglyai egy olyan számviteli szabálykomplexumnak, amelynek filozófiája a nyugati országok 1980-as években kifejlődött piaci fundamentalista korszakából ered. Ekkor az 1973-as olajárrobbanás következtében elszabadult és tartósult bérszint-árszint emelkedési spirált kellett megzabolázni. De ahogy az a közgazdasági folyamatok dialektikus természetéből ered:

azzal, hogy megoldunk egy problémát, azonnal meg is alapozunk egy másik problémahalmaz kialakulásának.

ursula_jesus.png

Tovább

The Tyranny of Numbers (Part 5)

Clumsy clamping of the Maastricht criteria

László Náray,  István Zsadányi 

(Published on 23/03/2015 Daily Economy)

  “The road-dependent market is where time really matters. Neoclassical economics imagines economics as a road-independent market”. (Lee Smolin)

In our series of articles, we pointed out that the Maastricht criteria system (Mc) was an intellectually defective product of economics.  Why? The reason being even at the time of its creation in 1992, there was no economic ground to assume that the financial stability of a hypothetical and continuously expanding EU can only be secured by 60 % government debt rate. Why exactly 60%? Beyond the fact that this number (60%) was the average government debt rate of the 9 Founder States 23 years ago (1991/92), there is no other well-founded reasoning.

In a depressing environment that considers budget equilibrium as a good thing what we must have, extreme political ideas are spreading again, just like in Germany after the First World War. (In the 1920s, the Germans were overwhelmed by a huge obligation of reparation by the narrow-minded politicians of the age.)

Maastricht targets are unnecessarily tight.

5_cikkhez.png

Tovább

The tyranny of numbers (4. part)

Crisis management or panic wave excitation?

Laszló Náray, István Zsadányi

Published: 03.12. 2015. (Napi Gazdaság printed, online)

German Finance Minister Wolfgang Schäuble said: "Sustainable economic growth cannot be built on debt piles". Every neat, puritan housewife in the microeconomic level would agree with this, but unfortunately, it is injurious demagogy. Although we can imagine a growing economy on barter trade (without the use of money), the expanding world economy does require increasing debt, if the players love to save money.  

It is an accounting fact that the creation of a money unit in the system means even the creation of an equivalent unit of debt-entry. The things which seem to be separated, are interconnected in reality.

If saving money is good merit (instead of consuming), then the mountains of debts should be considered as a natural part of the development - concerning the macroeconomic level.

5918220-joan-robinson-quote-a-depression-is-a-situation-of-self-fulfilling.jpg

 

Tovább

The tyranny of numbers (3. part)

Crisis because of the target numbers?

 

László Náray, István Zsadányi

Published: 03.04. 2015. (Napi Gazdaság printed, online)

“What is the source of all this trouble? … Yet it looks as if the thing we use to solve our problems (thought) which is the source of our problems.” (David Bohm)

We are now showing that between 1999 and 2007, the market mechanisms of cost-efficiency have resulted in faster inflation in less developed countries than the EU average, this being a natural side effect of development.

While the same spontaneous market process improved the fiscal indicators, it created those private debt mounds in the EU, which triggered self-fulfilling pessimism of neoclassical thinking since 2008.

screen-shot-2019-06-10-at-10_52_23-am-300x197.png

 

 

Tovább

The tyranny of numbers (2. part)

The uncontrolled philosophy of the inflation policy

Laszlo Naray, Istvan Zsadanyi:

Published: 02.23. 2015. (Napi Gazdaság printed, online)

...there is no such thing as philosophy-free science; there is only science whose philosophical baggage is taken on board without examination." (Daniel C. Dennett)

Let us now check the philosophical baggage we took on board ( without prior examination in 1992) when we all agreed to use the same inflation target numbers, as decreed by the Maastricht Criteria.

good_inflation.png

In our first article, we called Maastricht criteria (MC) " The tyranny of numbers".  International institutions built on these criteria (i.e. coerced fiscal convergence, excessive deficit procedure  and the adapted market and credit rating rituals) are forcing states to raise taxes and reduce expenditure in order to reduce their GDP-proportionate deficit exactly within  those given time-lines ,  when the spontaneous market mechanisms alone are unable to generate sufficient incomes - although the IMF itself showed in a comprehensive study in 2012 that 1 % austerity on average resulted in a 1,3 % decrease in the GDP.

What could be the reason why the budget balance is considered to be a vital issue in spite of the proven fact that the austerity logic has created a great deal of insufficient damage? Why are the central banks not allowed to give money to those governments in need? And why is it bad if public debt exceeds 60 % of GDP, while private debt is over 200 % of GDP in more developed, well-functioning countries? Didn't we mix the tool with the goal? What is the goal at all?

Tovább

The tyranny of (Maastricht) numbers (1. part)

The fiscal creature turned against its creators

László Náray, Istvan Zsadanyi:

Published: 02.16. 2015. (Napi Gazdaság printed, online)

 “Ignorance is a necessary condition for many excellent things. The childish joy of seeing what Santa Claus brought for Christmas is a species of joy that must soon be extinguished in each child by the loss of ignorance. When that child grows up, she can transmit that joy to her own children, but she must also recognize a time when it has outlived its value.” (Daniel C.  Dennett)

 Is it a conscious, deliberate decision that governments want to cut budget deficits and public debt proportional to GDP or is it a kind of ignorance? Is there any sense to reach the budgetary equilibrium or is it like a rituality, when we try to make painful sacrifices in order to get some chocolate from Santa Claus?

tryranny_of_numbs.png

 

Tovább

The origin of the target numbers of Maastricht criteria

The math and the hidden philosophy of Maastricht criteria system

 

This entry describes the mathematical derivation of the Maastricht criteria (hereinafter: Mc) ratios and it reveals that the initial economic assumptions - which were the basis for the ratio calculations - were completely wrong and uncertain.

In the following only elementary, secondary school level mathematics is used and thus is tractable with an equivalent degree. Alternatively, it can be omitted if one does not desire to follow through the derivations.

eurevival_3057845.jpg

 

The mathematical derivation of the Mc targets shows that the 3% deficit ratio criterion was based on the following three wrong or insecure assumptions:

  1. GDP grows with a rate of 5% (2% inflation + 3% growth).
  2. Only the 60% public debt / GDP ratio (public debt ratio) is able to ensure economic convergence and price stability in the Member States.
  3. MC focuses solely on the relationship between credit money (with other words, fiat money) creation by public debt and GDP (we will see in this paper later that the amount of fiat money = the amount of debt) and does not take into account the role of the financial intermediary system in creating money (= debt) and supporting the GDP.

Without the above mentioned 3 assumptions, the Maastricht criteria do not make any sense whatsoever. However, these 3 assumptions are wrong and unrealistic.

Tovább
süti beállítások módosítása