A költségvetési egyensúlyszemlélet kritikája

(egyen)súlytalanság

(egyen)súlytalanság


Ádámtól Obamáig, avagy a válság szokatlan elmélete (2. rész)

2018. július 24. - sadani

 

Az alábbiakban a portfolio.hu oldalon 2009.05.20-án megjelent dolgozat olvasható.

2009.05.20 12:31

A paradicsomból való kiűzetés óta válság válságot ér a világban, újabban pedig bálványozott közgazdaságtani paradigmák dőlnek le sorra a nyomukban, hogy átadják helyüket a talán sikeresebb új elméleteknek. A jelenlegi válság nem likviditási, sokkal inkább bizalmi, megértése pedig a "Nagy Fogyasztó" USA és más világrészek kapcsolatának megértésétől függ - véli Zsadányi István Zsolt közgazdász. Szerinte a Fed egykori kamatemelése éppúgy közrejátszott a válság kialakulásában, mint a CDS-ek világhódítása, vagy épp az építőipar szükségszerű felfutása. Gresham törvényétől a Self elméletig, Keynestől a CDO-kig, Káintól a rendszerközpontok technikai mínuszáig: új megközelítés, szokatlan álláspont. A pénzügyi válság okait és megoldási lehetőségeit boncolgató írás reményeink szerint gondolatébresztő lesz, a hozzászólásokat a portfolio@portfolio.hu címre várjuk.

Zsadányi István Zsolt tanulmányának eredeti címe: "Konvertibilitás elmélet a 2008-ban kibontakozásnak indult globális válság alapján". A tanulmány második, egyben befejező részét közöljük most teljes terjedelmében. Az első rész itt olvasható:

2009.05.18 09:05
Ádámtól Obamáig, avagy a válság szokatlan elmélete (1. rész)

A Nagy Fogyasztó kontra "Laissez faire", avagy a paradigmák váltakozása


5.1 Keynesi Nagy Fogyasztó ideája és a mostani válság

Az 1930-as évek nagy válságának analógiáját a mai válsággal kapcsolatban sokan emlegetik, főleg az állami szerepvállalás ideája miatt.

A növekvő állami aktivitás gondolatát most a bankok aktivitásból inaktivitásba átcsapó magatartásával szembeni tehetetlenség váltotta ki, és akkoriban is az okozta a problémát, hogy a válság kitörése előtt a bankok és a tőkések túl aktívak voltak. A hangsúly azonban a mai válsággal kapcsolatban a túlhitelezésen alapuló túlzott fogyasztáson van az USA szempontjából, míg az eredeti keynesi megközelítés a megtakarítási határhajlandóságról, mint problémaforrásról szólt.

Kína azonban a folyamatosan külső fogyasztásra épülő növekedés politikája miatt belefutott a külvilág rendszerkockázatába. Kína belül még nem épített fel elég nagy és szofisztikát fogyasztási kultúrát. Nem erre koncentrált. Kína szempontjából 1930-as évek keynesi helyzete állt elő: szükségük lenne egy olyan Nagy Fogyasztóra, aki nem hordozza magában a túltermelési válsághelyzet kialakulásának kockázatát. A kör bezárult, a Föld népeinek sorsa összefonódott de még nem funkciónál egy kellően erős és jól definiált monetáris központ.

Tovább

Ádámtól Obamáig, avagy a válság szokatlan elmélete (1. rész)

Az alábbiakban a portfolio.hu-n 2009.05.18-én megjelent cikk szövege olvasható.

 

A paradicsomból való kiűzetés óta válság válságot ér a világban, újabban pedig bálványozott közgazdaságtani paradigmák dőlnek le sorra a nyomukban, hogy átadják helyüket a talán sikeresebb új elméleteknek. A jelenlegi válság nem likviditási, sokkal inkább bizalmi, megértése pedig a "Nagy Fogyasztó" USA és más világrészek kapcsolatának megértésétől függ - véli Zsadányi István Zsolt közgazdász. Szerinte a Fed egykori kamatemelése éppúgy közrejátszott a válság kialakulásában, mint a CDS-ek világhódítása, vagy épp az építőipar szükségszerű felfutása. Gresham törvényétől a Self elméletig, Keynestől a CDO-kig, Káintól a rendszerközpontok technikai mínuszáig: új megközelítés, szokatlan álláspont. A pénzügyi válság okait és megoldási lehetőségeit boncolgató írás reményeink szerint gondolatébresztő lesz, a hozzászólásokat a portfolio@portfolio.hu címre várjuk.

Zsadányi István Zsolt tanulmányának eredeti címe: "Konvertibilitás elmélet a 2008-ban kibontakozásnak indult globális válság alapján". A tanulmány első részét most, második, egyben befejező részét később közöljük teljes terjedelmében.

Tovább
süti beállítások módosítása