A költségvetési egyensúlyszemlélet kritikája

(egyen)súlytalanság

(egyen)súlytalanság


A koronavírus és a jegybankok negatív tőkéje

Orbánék 2,7%-os hiánycélja és a magyar kormányok piaci fundamentalizmusa

2020. április 25. - sadani

 

Valójában lenne pénz a koronavírus védekezés miatt keletkezett gazdasági károk enyhítésére is, és a borsodi térségben hátrányos helyzetben élőket is elláthatná egy gondoskodó kormány a digitális oktatásához szükséges információs technológiai eszközökkel, ha....ha a magyar kormányzatok nem lennének évtizedek óta amúgy is foglyai egy olyan számviteli szabálykomplexumnak, amelynek filozófiája a nyugati országok 1980-as években kifejlődött piaci fundamentalista korszakából ered. Ekkor az 1973-as olajárrobbanás következtében elszabadult és tartósult bérszint-árszint emelkedési spirált kellett megzabolázni. De ahogy az a közgazdasági folyamatok dialektikus természetéből ered:

azzal, hogy megoldunk egy problémát, azonnal meg is alapozunk egy másik problémahalmaz kialakulásának.

ursula_jesus.png

Tovább

Kételkedni euróban, unióban, mindenben

Kell-e bajlódni egy unióban az egyes tagországok mérleghiányával?

Szerző: Zsadányi István Zsolt

Megjelent: Magyar Nemzet, 2017.11.03

Descartes, a 17. század híres francia matematikusa megfigyelte, hogy nagyon okos embereknek sokszor egymástól teljesen eltérő véleménye tud lenni ugyan arról a dologról, noha az eltérő vélekedések közül csak egyetlen igaz lehet. Eltökélte, hogy minden kézenfekvőnek tűnő vélekedésben kételkedni kezd. Kisvártatva saját gondolataiban, sőt, a létezésében is kételkedni kezdett, nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy csupán egy furfangos erő hiteti el vele, hogy a földön áll és az ég van felette. Minden csak illúzió? Saját létezésére végül csak egyetlen kétségbe vonhatatlan bizonyítékot talált: magát a tényt, hogy éppen kételkedik: „kételkedek, tehát vagyok”. Ez a meglátása vált szállóigévé abban a formában, hogy „gondolkodom, tehát vagyok”.

Okos emberek most az euró magyar bevezetésének időzítéséről vitáznak. Pukli István pártja szerint vagy az eurót választjuk, vagy a rubelt, az MSZP alelnöke, Újhelyi István pedig azt állítja, hogy az euró a haladást jelképezi, a forint pedig azt az orbáni politikát, ami a perifériára szorulás kockázatával jár.

Tovább

Zsadányi István Zsolt: A célszámok eredete

A "Számok zsarnoksága" című cikksorozat kiegészítő jegyzete

 

 

Kiegészítő jegyzet: A célszámok eredete

Náray Lászlóval (a PSZÁF volt alelnökével) 2015. február 16-a és március 23-a között a Napi Gazdaság Álláspont rovatában egy öt elemből álló cikksorozatban érveltünk amellett, hogy a maastrichti kritériumok erőltetése anakronisztikus és veszélyes az Európai Unió létére. Ezért érdemi, közgazdasági érveken alapuló vitát kezdeményeztünk 

  • a Maastrichti Kritériumok (továbbiakban: MK) értelméről,
  • szerepéről a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kialakulásában
  • és hatékonyságáról, mint válságkezelési eszköz.

Ez a bejegyzés a célszámok mögötti közgazdasági feltételezések tarthatatlanságát és az eleve védhetetlen feltételezésekhez kapcsolt matematikai levezetést mutatja be.

Tovább
süti beállítások módosítása