A németek tényleg szegényebbek lennének, mint a spanyolok, olaszok meg a görögök?
Are Germans really poorer than Spaniards, Italians and Greeks?
Paul De Grauwe, Yuemei Ji 16 April 2013
https://voxeu.org/article/are-germans-really-poorer-spaniards-italians-and-greeks
1. ábra A medián nettó háztartási vagyonok (1000 euró)
Forrás: EKB 2013
Az Európai Központi Bank (EKB) egy nemrégiben (2013-ban, megj: a fordító)) közzétett háztartási vagyon-felmérését egyes sajtótermékek úgy értelmezték, hogy szegény németeknek kell fizetniük Dél-Európa nehézségeiért. Írásunkban megpróbálunk eligazítást nyújtani a közzétett számok valódi jelentését illetően. Noha a “medián” német háztartás tényleg szegényebb a dél-európai társaikhoz képest, de maga Németország gazdagabb déli társainál. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a németek között, de a súlyos egyenlőtlenség problemtikája nem kapott kellő hangsúlyt a sajtóban. Ez a fajta diskurzus azt a nem egészen pontos érzetet keltheti a kevésbé tehetős németek körében, hogy a transzferek igazságtalanok.
(A medián a statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti középérték. A sorba rendezett adatok közül a középső értéket ragadja meg, azt az értéket, amelyiknél pontosan annyival több nagyobb érték van, itt gazdagabb háztartás, mint amennyi kisebb, itt tehát szegényebb. Az átlagértéktől különbözik, mert az átlag itt az összes háztartási vagyon osztva a háztartások számával./A fordító megjegyzése/.)
Lehet ebben némi politikai hátsószándék is, de már rég használtak fel ilyen tévesen statisztikai adatokat, mint amikor az EKB nemrégiben közzétette az eurózóna országaiban a háztartások jólétét vizsgáló felmérését. (Ez a 2013a kódú anyag egy, a zóna 15 országának 62 ezer háztartását felölelő kutatás adatain alapul). Az EKB anyagából az tűnik ki, hogy az egész eurózónában a medián német háztartás a legszegényebb. Az 1. ábra az euróövezet legjelentősebb országainak főbb eredményeit foglalja össze.
Az 1. ábrából nem csak az tűnik ki, hogy a medián német háztartás rendelkezik a legalacsonyabb vagyonnal, hanem az is, hogy az eurózónán belül óriási különbségek vannak. Egy medián háztartás olyan országokban, mint Belgium, Spanyolország és Olaszország, háromszor, négyszer gazdagabb, mint a német medián háztartás.De még a medián görög háztartás is kétszer olyan gazdag, mint a német.
Ebből az EKB kimutatásból sok megfigyelő elhamarkodottan arra következtetett, hogy tényleg nem elfogadható az, hogy a szegény németeknek kelljen áldozatokat hozniuk a sokkal gazdagabb görögök, spanyolok és portugálok megmentése érdekében (lásd pl. Wall Street Journal 2013, Financial Times 2013 , Frankfurter Allgemeine 2013).
1. ábra újra: A medián nettó háztartási vagyonok (1000 euró)
Vajon ez a következtetés megállja a helyét?
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EKB közzétette az eurózóna háztartásainak átlagos nettó vagyonát is. Sajnos ez az adatsor nem kapott kellő hangsúlyt a fenti említett média felületeken annak ellenére, hogy a medián számokkal összehasonlítva fontos információkkal szolgáltatnak a vagyon eloszlásáról a különböző tagországokban. Először is nézzük meg, mit mutatnak az átlagos háztartási vagyont kifejező kimutatások (2. ábra)!
Egyből feltűnik, hogy a német átlagos háztartási vagyon (kb. 200 000 euró) már nem a legalacsonyabb az eurózónában.
2. ábra A háztartások átlagos nettó vagyona (1000 €)
Forrás: EKB 2013
A medián és az átlagos vagyon összehasonlítása képes feltárni valamit abból, hogyan oszlik meg a vagyon az egyes országokban. Minél nagyobb a különbség az átlag és a medián értékek között, annál nagyobb az egyenlőtlenség a vagyon eloszlásában. Megképeztük az átlagos háztartási vagyon és a medián vagyon hányadosát a különböző országokban. A 3. ábra alapján az tűnik ki, hogy Németországban a legnagyobbak a vagyoni különbségek. A német háztartások átlagos vagyona majdnem négyszer nagyobb, mint a medián. A legtöbb más országban ez az arány 1,5 és 2 között mozog. Ez azt jelenti, hogy az euróövezeti országok közül a háztartások vagyona Németországban koncentrálódik leginkább a leggazdagabb háztartásokra. Más szavakkal: nagy háztartási vagyonok halmozódtak fel Németországban, de ezt a vagyont a leggazdagabbaknál kell keresnünk.
3. ábra: Átlag osztva mediánnal:
Forrás: a szerzők saját számításai az EKB 2013-as adatai alapján
Az egyenlőtlenségek még jobban érzékelhetővé válnak, ha összehasonlítjuk a jövedelemosztály felső 20% -ában lévő medián háztartás vagyonát a jövedelemosztályozás alsó 20% -ában lévő medián háztartások vagyonával. Ez a 4. ábrán látható. Németországban a jövedelemosztály felső 20% -ában lévő medián háztartás 74-szer nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a jövedelemosztály alsó 20% -ában lévő medián háztartás. E kritérium alapján is látható, hogy a vagyon eloszlása Németországban a legegyenlőtlenebb az eurózónában.
4. ábra: A legfelső 20% mediánja osztva a legalsó 20" mediánjával
Forrás: EKB 2013 b.
A háztartások gazdagsága és a nemzeti vagyon
A következő felmerülő kérdés az, hogy a háztartások adatai megragadják-e azt a valamit, amit egy „nemzet gazdagságának” nevezhetünk? A nemzeti vagyon és jövedelem jelentős részét a kormány vagy a vállalati szektor birtokolja, nem pedig a háztartási szektor. Ha azt akarjuk kideríteni, hogy Németországnak van-e kapacitása ahhoz, hogy jövedelemtranszfert hajtson végre más országok felé, akkor valami átfogóbb vagyonmérőt kell használni. Érdemes megnézni az adott nemzet teljes tőkevagyonát is. Ez tudja megmutatni, hogy egy nemzet mennyire képes (az emberi tőkével együtt) jövedelmet létrehozni.
Ezért felhasználtuk és 2012-re frissítettük az OECD-országok tőkekészleteire vonatkozó rendelkezésre álló információit (további metodikai leírásért lásd a függeléket). Ezután kiszámítottuk, hogy mekkora tőke esik egy főre az eurózóna tagországaiban.
Két megközelítést is használtunk. Az első az egy főre jutó hazai tőkeállomány (5. ábra). A második a hazai tőkeállomány és a világ többi részével szembeni nettó nemzetközi befektetési pozíció összege. Ezt hívjuk az egy főre eső teljes tőkekészletnek (6. ábra). Az így kapott eredmények láthatóan nagyon eltérnek attól, mintha csupán a a háztartások vagyoni adataival foglalkoznánk. (Figyelem: itt mi most nem a háztartási bontást, hanem az egy főre eső vagyon megközelítést használtuk)
5. ábra: Egy főre eső hazai tőkeállomány
Források: A szerzők saját számításai, Eurostat and Database on Capital Stocks in OECD Countries, Kiel Institute for the World Economy.
6. ábra: Egy főre eső teljes tőkeállomány
Források: A szerzők saját számításai, Eurostat and Database on Capital Stocks in OECD Countries, Kiel Institute for the World Economy.
A legfontosabb különbség az, hogy az eurózóna északi országai egyben valutaunió leggazdagabb országai is. Ez a megállapítás következik a belföldi tőkeállomány és a teljes tőkeállomány adatai alapján is (5. és 6. ábra). A teljes tőkeállományra figyelve (6. ábra) kitűnik, hogy Németország az egy főre eső vagyont tekintve a két legfontosabb ország közé tartozik. Ezzel szemben a dél-európai országok tőkeellátottsága a legalacsonyabb. Az észak-európai országokban az egy főre jutó tőke több mint kétszer annyi, mint a déliek esetében, például Görögországban vagy Portugáliában.
Konklúzió
Elemzésünkben arra mutattunk rá, hogy az EKB tanulmányából téves arra következtetni, hogy Németország szegényebb a dél-európai országoknál, és ezért ésszerűtlen a német adóalanyoktól elvárni, hogy támogassák a „gazdagabb” déli országokat (lásd pl. Wall Street Journal 2013). A tények azt mutatják, hogy Németország lényegesen gazdagabb az euróövezet déli országainál, Spanyolországnál, Görögországnál és Portugáliánál.
Azonban az is látszik, hogy Németországban komoly jövedelem- és vagyoneloszlási problémák vannak:
- Először is, a vagyon Németországban a háztartási jövedelem osztályok felső részében koncentrálódik.
- Másodszor, a német nemzeti vagyon nagy részét nem a háztartásokhoz kapcsolódik, hanem a vállalati és kormányzati szektorhoz.
Valóban nem tűnik ésszerűnek az, hogy a „szegény” német medián háztartás csoportosítson át forrásokat a dél-európai országokba. Talán azt kéne megfontolni, hogy az ezzel járó terheket inkább a vagyonosok és a vállalati szektor gazdagabb tagjai viseljék. Máshonnan megközelítve: a déliek kisegítését célzó erőforrás transzfereket nem azzal az indokkal lehet elutasítani, hogy Németország egy szegény ország. A tények azt mutatják, hogy Németország az euróövezet egyik leggazdagabb országa. A probléma az, hogy ez a vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik el németek között, és ez keltheti azt a benyomást a kevésbé tehetős németek körében, hogy ezek a transzferek igazságtalanok.
References
European Central Bank, (2013a), “The Eurosystem Household Finance and Consumption Survey, Results from the First Wave”, Statistics Paper Series 2, April.
European Central Bank (2013b), “Statistical Tables to the Eurosystem Household Finance and Consumption Survey”.
Christophe Kamps (2005), “New Estimates of Government Net Capital Stocks in 22 OECD Countries 1960–2001”, IMF Staff Papers.
Financial Times (2013), “Poor Germans tire of bailing out Eurozone”.
Frankfurter Allgemeine (2013), “Reiche Zyprer”, arme Deutsche, 10 April.
The Wall Street Journal (2013), “Europe’s Poorest”, Look North, 10 April.
Appendix (Függelék)
A nettó hazai tőkeállomány (1960-2001) megállapításához Kamps (2005) becsléseit használjuk. A nettó hazai tőkét az állami tőke, a magán szféra hazai és külföldön tartott tőkéje adja ki. A nettó arra a tényre utal, hogy a meglévő készletre értékcsökkenési kulcsot alkalmaznak. Különböző értékcsökkenési rátákat alkalmaznak a különféle tőkeállományokra annak érdekében, hogy az adatokat 2012-re kiterjesszék, hozzáadva az éves bruttó állóeszköz-befektetést (2002–2012), hogy az egyes országok teljes nettó hazai tőkekészletének értékét 2012-re megalkossák.A 2002–2012 közötti időszakra 3%-os értékcsökkenési kulcsot alkalmaztunk.
(Zsadányi István Zsolt fordítása)
